| Főoldal | Keresés | Letöltések |
|
|
 |
Referenciák
Részvétel nagyobb hazai projektekben:
- Új
atomerőművi blokkok létesítése, 2014-
- Célzott Biztonsági Felülvizsgálat, 2011
- Fenntartható Atomenergia Technológiai Platform
- Nemzeti Nukleáris Kutatási Program
- Időszakos Biztonsági felülvizsgálat
- Lévai projekt, 2009-2012
- Teller projekt, 2007-2008
- Üzemidő-hosszabbítás, 2007-2017
- Teljesítménynövelés, 2006-2009
- Végleges
Biztonsági Jelentés átdolgozása és rendszeres aktualizálása
- AGNES projekt, 1991-1994
Részvétel nagyobb nemzetközi projektekben:
- Korábbi meghatározó PHARE projektek:
- BCEQ (Bubble Condenser Experimental Qualification)
- Beyond design basis accidents analyses and accident management in V-213 units
- Európai Bizottság támogatásával indított keretprogramok
- CESAM Code for European Severe Accidents Management, 2013-2016
- NUGENIA Nuclear Generation II & III Association, 2012-
- SARNET 2
Severe Accident Research Network, Phase 2, 2010-2013
- ASAMPSA2
Advanced Safety Assessment Methodologies: Level 2 PSA, 2010-2012
- ASAMPSA_E Advanced Safety Assessment Methodologies: Extended PSA, 2013-2016
- OECD NEA projektek
- THAI2,
2011-2014
Lévai projekt 2009-2012
A Teller projekt eredményeire és következtetéseire alapozva az Országgyűlés 2009. március 3-án hozzájárult új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. E hozzájárulás birtokában az MVM cégcsoport legjelentősebb tagvállalatai, kiemelten az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részvételével létrehozták a Lévai projektet. A projekt működésének időtartama alatt a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez szükséges előkészítő feladatok elvégzésével foglalkozott. Az előkészítés kiemelt területei a következők voltak:
- a tervezett beruházás gazdaság és finanszírozási kérdései;
- műszaki ajánlatkérés és –értékelés megalapozása;
- műszaki elemzési feladatok;
- engedélyezés;
- jogi feltételek;
- társadalmi elfogadás, lakossági kommunikáció;
- regionális és térségi kapcsolati rendszer.
Teller projekt 2007-2008
Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükség van új atomerőművi blokkok létesítésére. Ezt mérlegelve az MVM és társaságai 2007-ben létrehozták a Teller projektet azzal a céllal, hogy vizsgálatai alapján állítsa össze azokat az információkat, amely alapján a parlament előzetes elvi hozzájárulását adja az új atomerőművi blokkok létesítéséhez.
A Teller projekten belül több irányban folyt tevékenység, amelyek során a feladatok közé tartozott a) megvalósíthatósági tanulmány készítése, b) előzetes környezeti értékelés készítése, c) a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezésének vizsgálata, valamint d) a kommunikációra felkészülés.
A NUBIKI a feladatok közül az a) és b) megoldásában vett részt (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió formájában).
A Teller projekt pozitív eredményei alapozták meg az Országgyűlés hozzájárulását az új atomerőművi blokkok létesítése előkészítésének megkezdéséhez, amely a Lévai projekt keretében valósul meg.
Üzemidő-hosszabbítás
A paksi atomerőmű blokkjainak eredetileg tervezett élettartama 30 év, így – figyelembe véve a blokkok 80-as évekbeli üzembe helyezését – az egyes blokkokat 2012-2017 között le kellett volna állítani.
Előzetes megvalósíthatósági vizsgálatokra támaszkodva az atomerőmű kifejezte szándékát az üzemidő 20 évvel történő meghosszabbítására, amely javaslat alapján az Országgyűlés elvi jóváhagyását adta e szándék megvalósítására.
Az üzemidő-hosszabbítás műszaki feltétele egy olyan élettartam-gazdálkodás megvalósítása volt, mely biztosítja, hogy az atomerőmű berendezései a tervezett üzemidő alatt megbízhatóan működjenek.
A NUBIKI az atomerőművi berendezések élettartam-gazdálkodását több szakmai részterületen támogatja
- részt veszünk a berendezések karbantartásának hatékonyságát monitorozó rendszer kidolgozásában, megvalósításában és időszakos jelentéseinek készítésében
- továbbfejlesztjük és folyamatosan adatokkal töltjük fel az ADRIA kábeladatbázist, mely a kábelek öregedéskezeléséhez alapinformációkat szolgáltat. Az ADRIA kezelő szoftver ma már az egyes villamos és irányítástechnikai átalakítások, rekonstrukciók tervező eszköze.
Az elvégzett biztonsági elemzések és berendezés-, illetve rendszerszintű állapotvizsgálatok és minősítések alapján az atomerőmű blokkjaira beadott üzemidő-hosszabbítási kérelmeket a hatóság 2012-2017-ben jóváhagyta, és újabb 20 évre engedélyezte a blokkok üzemeltetését.
Teljesítménynövelés
A paksi atomerőmű blokkjainak eredeti teljesítőképessége 440 MW villamos teljesítmény volt. Az atomerőmű megvalósíthatósági vizsgálatokat végzett annak megalapozására, hogy a blokkok teljesítménye növelhető legyen.
A megvalósíthatósági vizsgálatok alapján az atomerőmű két lépésben növelte a blokkok teljesítményét
- első lépésben a szekunder kör hatásfokának javításával a névleges villamos teljesítményt 470 MW-ra növelték
- majd a reaktorok hőteljesítményének növelésével mind a négy blokkon 500 MW villamos teljesítmény elérését biztosították.
A NUBIKI a teljesítménynövelési programot különböző biztonsági elemzések elvégzésével, illetve az elvi engedélykérelem független hatósági véleményezésével (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió munkájával) támogatta.
AGNES projekt 1991-1994
Az Országos Atomenergia Bizottság 1992. elején hozta létre az AGNES projektet (Advanced General and New Evaluation of Safety), melynek céljai voltak[1]
- a paksi atomerőmű biztonságának korszerű újraértékelése, ezen belül
- determinisztikus tervezési üzemzavari elemzések megújítása
- súlyos baleseti elemzések végzése
- valószínűségi biztonsági elemzések végzése
- rendszertechnikai elemzések végzése
- a biztonságnövelő intézkedések prioritásainak meghatározása
- egy korszerűsített biztonsági jelentés előkészítése.
A projekt 1992-1994 között folyt. A koordinációt a KFKI AEKI végezte. A NUBIKI munkatársai a szakmai elődszervezetük (VEIKI Atomerőművi Divízió) keretében vettek részt a munkában. Feladatunk a b) és c) feladatok irányítása és elvégzése volt.
Az AGNES projekt eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a paksi atomerőmű biztonsági színvonala a vele azonos korú nyugati atomerőművek szintjére kerüljön, s a biztonságos üzemeltetés feltételei kialakuljanak.
[1] A Paksi Atomerőmű biztonságának újraértékelésére szolgáló AGNES projekt fő következtetései. KFKI AEKI, 1994. október
BCEQ (Bubble Condenser Experimental Qualification)
A VVER-440/213 lokalizációs rendszer működésének ellenőrzésére indított nemzetközi kísérlet. A tesztet az EREC (Elektrogorszk, Oroszország) berendezésen végezték, amely a Paksi Atomerőmű konténmentének 1:100 arányú modellje. Három hűtőközeg-vesztéses üzemzavar kísérlet folyt a projektben.
Beyond design basis accidents analyses and accident management in V-213 units
A Westinghouse Electric Europe vezetésével végzett interregionális projekt a VVER-440/213 erőmű vizsgálatára. A projekt a MAAP4/VVER kódot adaptálta a VVER-440 atoerőműre, ezután a súlyos baleseti és a baleset-kezelési elemzések a kóddal történtek.
Handling of hydrogen in V-213 containment during severe accidents
A projekt a Westinghouse Electric Europe vezetésével folyt a VVER-440 reaktorok különböző balesetkezelési lehetőségeinek, így a szűrt leeresztésnek és a hidrogénkezelésnek a vizsgálatára.
NUGENIA Nuclear Generation II & III Association
A Belgiumban bejegyzett non-profit társaság az atomerőművek biztonságos, megbízható és hatékony működését támogató K+F munkák nemzetközi koordinálására jött létre. A projekt (Társaság) 7 fő műszaki területen fejt ki aktivitást. A NUBIKI ezen műszaki területek közül az alábbiakban vesz részt:
- Plant safety and risk assessment
- Severe accidents
SARNET Severe accident research network
Mintegy 50 európai kutatóhely és egyetem együttműködésével, a francia IRSN vezetésével szerveződött hálózat a súlyos balesetek kutatására 2004-2008 között. A projektben különböző kísérleti és elméleti kutatások folytak a folyamatok vizsgálatára. Egy speciális terület az ASTEC súlyos baleseti kód fejlesztésével és validálásával foglalkozott.
SARNET2 Severe accident research network 2
A projekt a súlyos
balesetek fizikai
folyamatainak kutatására
szerveződött hálózat. A
koordinált munkaterv
kísérleti és
folyamatszimulációs feladatokat integráltan
kezel. A
projekt első fázisa 2009-ben zárult, egyik
fő feladata volt az ASTEC
súlyos balesetkezelő kód
fejlesztése és validálása.
A projekt 2.
fázisában 8 munkacsoportban folytatódott a
korábban elkezdett munka. A
munkacsoportok (WP-k) közül a NUBIKI a
következőkben vesz részt:
- WP-4-ben zajlik az ASTEC kód értékelése, ezen belül a VVER-440/213 balesetkezelésének modellezési lehetőségeit vizsgálja a NUBIKI.
- WP-5: Zóna és zónatörmelék hűthetősége, itt a NUBIKI a kísérleti eredmények átvitele a reaktor számításokba feladaton dolgozik.
- WP-6: Beton-olvadék reakció munkacsoportban az ASTEC kód MEDICIS rutinjának alkalmazásával végzünk számításokat.
- A konténmenttel foglalkozó WP-7 csoportban a hidrogénkeveredést és -égést vizsgáló kísérletek számításában, kiértékelésében veszünk részt.
- WP-8: Aktivitás-kikerülés, ezen belül a hasadási termékek kikerülési kísérleti eredményeinek erőművi felhasználhatóságát vizsgáló munkacsoportban dolgozunk.
ASAMPSA2
A projekt a 2. szintű valószínűségi biztonsági elemzések (PSA) módszereinek egységesítésére és harmonizálására irányult. Az összehasonlító vizsgálatok eredményeként egy útmutatót állítottak össze a résztvevő országok szakértői. A projekt során nagy hangsúlyt fektettek a 2. szintű PSA eredményeit használó szervezetek igényeire, elvárásaira, ami alapján készült útmutató, a 2. szintű PSA készítésére a meglévő, II és III. generációs atomerőművekre. Ezen kívül a projekt javaslatot tett a IV. generációs atomerőművekre készítendő 2. szintű PSA tartalmára is. A NUBIKI aktívan részt vett a meglévő atomerőművek 2. szintű PSA-útmutatójának írásában, megadva a Paksi atomerőműre elkészített 2. szintű PSA módszereit. Ez a teljes folyamatot lefedi, az 1. és 2. szintű PSA kapcsolatától a súlyos baleseti folyamatok valószínűségi modelljeinek megadásán át a bizonytalanság számszerűsítésének módszeréig és az eredmények felhasználhatóságáig.
APSA Network
Az APSA Hálózat (Ageing Probabilistic Safety Assessment Network) az EU 6. számú keretprogramjának égisze alatt jött létre. Célja az atomerőművi rendszerek és rendszerelemek öregedési folyamatainak valószínűségi biztonsági elemzésekben történő modellezésével kapcsolatos kutatási eredmények és kísérleti tapasztalatok cseréje, az ilyen elemzések alkalmazásának előmozdítása világszerte.
Célzott Biztonsági Felülvizsgálat
A Fukushima Dai-ichi atomerőműben 2011. március 11-én kialakult súlyos balesetet követően az OAH határozatot hozott a Paksi Atomerőmű kockázati és biztonsági szintjének értékelésére. Az ún. Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) azt a célt tűzte ki, hogy az atomerőmű nukleáris biztonsági tartalékait felmérje különös tekintettel a külső természeti hatásokkal szembeni védettség szempontjából, és javaslatokat fogalmazzon meg ezen védettség növelésére.
A Paksi Atomerőmű koordinálása mellett a CBF projektet az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a NUBIKI Kft. hajtotta végre. Intézetünk elsősorban a súlyos balesetek kezelésének stratégiáját és eszközeit vizsgálta felül, ill. a teljes villamosenergia-ellátás és végső hőelnyelő elvesztés esetén fennálló eseményeket elemezte. Az elemzések végeredményeként született javaslatok elsősorban a villamosenergia-ellátás alternatív eszközökkel való további ellátását, ill. az üzemzavar után leállított reaktorok hőelvonására alternatív vízforrások felhasználását irányozzák elő. Fontos tanulsága volt az elemzéseknek, hogy a tervezési alapot lényegesen meghaladó külső hatás miatt egyszerre több blokkon is szükségessé válhat a balesetkezelési eljárások alkalmazása.
VBJ átdolgozás
Az atomerőműre az első Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) 2000-ben készült el. A hatóság e VBJ-t 2001-ben elfogadta, és egyben előírta, hogy a jelentést az erőmű 2002. december 31-i állapotát figyelembe véve 2004-ig komplexen át kell dolgozni. Az átdolgozásra egy átfogó program készült, amelynek alapját a VBJ Átdolgozás Minőségügyi Terve képezte.
A VBJ átdolgozásának célja az atomerőmű üzemeltetésének hatóságilag jóváhagyott állapotát megalapozó dokumentum előállítása volt. Az átdolgozás 2004-ben lezárult. A VBJ készítésében a NUBIKI egyes technológiai alfejezetek összeállításával (biztonsági rendszerek, valószínűségi biztonsági elemzés) és az átdolgozást koordináló testületbeli közreműködéssel vett részt.
A VBJ-t a hatósági előírásoknak megfelelően évente aktualizálja az atomerőmű. Ez az aktualizálás a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok változásai és az erőműben végzett átalakítások miatt sokszor jelentős ráfordításigényű műszaki és adminisztratív feladatok megoldását igényli. A NUBIKI aktív szerepet vállal a VBJ naprakészen tartásában, így különösen a biztonsági elemzések dokumentálásának frissítésében.
CESAM Code for European Severe Accidents Management
A projekt az atomerőművi súlyos balesetek kezelését támogató európai számítógépes programrendszer kidolgozását tűzte ki célul. A kód neve ASTEC, ún integrális kód. Alkalmas az európai II. és III. generációs atomerőművekben felhasználásra.
A NUBIKI a kód hidrogén-rekombinátor modelljének és a reaktortartály külső hűtés hatása modelljének kísérleti adatok felhasználásával történő validálását végzi.
THAI 2 – Hydrogen and Fission Product Issues (THAI Facility)
A projekt az atomerőművi súlyos baleseti folyamatok során a konténmentben kialakuló hidrogén és hasadványok jellemzőinek vizsgálatára irányult a THAI berendezésen végzett kísérletek eredményeinek feldolgozásával. A projekt a többéves feladatokat egy kísérleti teszt-mátrix alapján végezte.
A NUBIKI a projektben egyes kísérletek elő- és utószámításával, az eredmények értékelésével és hazai felhasználhatóságának értelmezésével vett részt.
Új atomerőművi blokkok létesítése
Munkatársaink az alábbi területeken vettek és vesznek részt a tervezett két paksi, VVER-1200-as atomerőműblokk létesítésével kapcsolatos feladatokban:
- telephelyvizsgálat és -értékelés egyes feladatainak megoldása (környező nukleáris létesítmények hatásának elemzése);
- biztonsági elemzésekhez szükséges bemenő adatok meghatározása (egyes külső eseményekből származó veszélyeztetettség valószínűségi leírása);
- a tervezőtől független biztonsági elemzések készítése (tervezési üzemzavarok által kiváltott konténmentfolyamatok elemzése, súlyos baleseti elemzések, valószínűségi biztonsági elemzés, külső események hatásának elemzése);
- műszaki tervek, engedélyezési dokumentációk és háttéranyagaik szakmai ellenőrzése az intézetünk kompetenciájába tartozó területeken;
- engedélyes munkatársainak képzése biztonsági elemzések terén.
Fenntartható Atomenergia Technológiai Platform
Intézetünk alapító tagszervezete a Fenntartható Atomenergia Technológiai Platformnak (FAE-TP). A platform célja a hazai nukleáris kutatások összehangolása, a kutatási irányokra és feladatokra vonatkozó javaslatok megfogalmazása, tekintettel a hazai igényekre, a nemzetközi eredményekre és tendenciákra, továbbá a rövid távú és a távlatilag fontos célkitűzésekre. A platform munkájának legfontosabb szakmai eredménye a hazai nukleáris kutatással kapcsolatos Jövőkép és a Stratégiai Kutatási Terv.
Nemzeti Nukleáris Kutatási Program
A Kormány az 1284/2015. (IV.30.) határozatával jóváhagyta a „Nemzeti Nukleáris Kutatási Program” c. projekt Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból történő finanszírozását. A projekt megvalósítására a 2015-2018. években került sor a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és egy kutatói konzorcium között kötött Versenyképességi és Kiválósági Szerződés keretében. Az MTA-EK vezette öttagú konzorciumnak intézetünk is tagja volt. A projekt keretében az alábbi kutatási témákon dolgoztunk és publikáltunk eredményeket:
- gázhűtésű gyorsreaktor tervezett demonstrációs reaktorára (ALLEGRO) vonatkozó súlyos baleseti elemzések a MELCOR kóddal;
- ALLEGRO reaktor valószínűségi biztonsági elemzése;
- kockázatelemzési módszerek fejlesztése:
- operátori megbízhatóság elemzése;
- rendszerelemek meghibásodási paramétereinek képzése;
- közös okú hibák többparaméteres modelljei;
- dinamikus PSA megvalósíthatósága.
Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat
A Nukleáris Biztonsági Szabályzat előírása szerint valamennyi hazai nukleáris létesítményben az engedélyesnek tízévente Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatot kell végeznie, és annak eredményeit Időszakos Biztonsági Jelentés formájában a nukleáris biztonsági hatóság számára be kell nyújtania. Legutóbb a paksi atomerőműre 2017-ben kellett ilyen irányú felülvizsgálatot végezni.
A NUBIKI az alábbi területeken volt a felülvizsgálat felelőse:
- valószínűségi biztonsági elemzések;
- súlyos baleseti elemzések;
- az atomerőmű telephelyére jellemző, kiválasztott külső veszélyek jellemzői bemutatásával kapcsolatos eddig elkészült elemzések;
- külső veszélyeztető tényezők hatásával szembeni védettség.
ASAMPSA_E - Advanced Safety Assessment Methodologies: Extended PSA
A projekt célja az 1. és 2. szintű PSA továbbfejlesztése és felhasználása volt a kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó üzemzavari, baleseti helyzetek azonosítására és a megelőzésükhöz szükséges intézkedések meghatározására, továbbá a kockázatszempontú döntéshozatal megalapozottabbá tételére.
A projekt több munkacsoportot foglalt magába. Ezek közül a NUBIKI az alábbiakban vett részt:
- WP10: végfelhasználókkal való kapcsolattartás
- WP21: kezdeti események modellezése
- WP22: veszélyek beépítése az 1. szintű modellekbe
- WP30: továbbfejlesztett PSA felhasználása
- WP40: 2. szintű PSA specifikus kérdései
nubiki.hu